Last Month: August

16:28

(Tom Hiddleston ehehehe) & August favourites on September 27, yesss.

Upszi, mintha már szeptember vége lenne, nem? Akkor miért most kerítek sort az augusztusi "kedvencek" bejegyzésre? (Költői kérdés volt). Mindenképp szerettem volna írni a nyár utolsó hónapjáról összefoglalót, de sajnos erre csak most jutott időm - illetve ha nem lennék lusta, augusztus végén megírtam volna, de ha megírtam volna, akkor nem lenne igaz az állítás első fele. Annyit ígérhetek, hogy a szeptemberi bejegyzés időben fog érkezni (már csak azért is, mert párhuzamosan írtam őket...) :)
Akkor lássuk a medvét!

Kedvenc film: A család kicsi kincse
Favourite movie: Little Miss Sunshine

Bumm, így történt, hogy mostantól tudom értékelni Steve Carellt!
Ez a film valami eszméletlenül aranyos, de nem azért, mert pónilovas és szivárványos, hanem azért, mert olyan meghatározhatatlanul kedves, egy kicsit bugyuta, egy kicsit mély, egy kicsit amerikai és egy kicsit fura.  Családi vígjátéknak titulálták, és vicces is, de én nem ebbe a kategóriába tenném (olyan nincs, hogy 'vicces film egy picit fura családról és több'? Oda például illene). És Abigail Breslin iszonyatosan édes benne.

Augusztusban megnéztem még a Heath Ledger-ös Casanovát (♥), az Egy lányrólt (Carey Mulligan biztosan nem erről a bolygóról származik), a Kill Billt (és mostantól szeretni fogom Uma Thurmant), valamint újranéztem A nyomorultakat, már csak Redmayne miatt is. És Russel Crowe jó Javert. Pont.

Kedvenc könyv: Ken Follet - A titánok bukása
Favourite book: Ken Follet - Fall of Giants

Nyaraláson kezdtem el olvasni Ken Follett trilógiájának első részét, ez az első világháború kitörésének okait, a világháborút és következményeit mutatja be, egyáltalán nem Száray-szagúan, nagyon is izgalmasan, több különböző család szemszögéből - és igen, nem vagyok biztos benne, hogy mennyire pontos minden, de a történelmi adatokat és tényeket Ken Follett nagyon ügyesen beleszövi a beszélgetésekbe és a jelenetekbe.
Az elején azonban nagyon nem tetszett, nem tudom, hogy miért. Aztán valahogy beindul, és alig lehet letenni (úgy érzem, ez a tulajdonság hiányzik a Száray-könyvekből...).
El kellene kezdenem olvasni a második kötetet.

Kedvenc sorozat: Downton Abbey
Favourite TV series: Downton Abbey

A Downton Abbey már régóta a megnézendő sorozatok képzeletbeli listájának első helyén volt, de csak augusztusban sikerült onnan kipipálnom. És olyan hihetetlen függőséget okozott, hogy aludni sem bírtam, a karácsonyi részekről pedig ne is beszéljünk, nem vagyok képes feldolgozni (valószínűleg amúgy sikerült, mert akkor nem vártam volna ilyen mazochista módon a negyedik évadot).
Ez a sorozat valami elképesztően fantasztikus, hihetetlen, hogy valami ennyire magával ragadja az embert. A szereplők 99%-a tökéletes, a színészek fantasztikusak, igaz, hogy a történetben vannak kisebb döccenések, de kit érdekelnek, amikor ezek a legjobb részek?!
Már maga a kezdés is megvett (1912, Titanic), noha az első rész utolsó 8 perce volt a döntő, ugyanis akkor a "jó-jó, elmegy" kategóriából átkerült a "ma éjszaka sem alszom, de megnézem az összes évadot" kategóriába.


Kedvenc dalok: Mumford and Sons - Hopeless Wanderer
Favourite songs: Mumford and Sons - Hopeless Wanderer

Valami fura Mumford and Sons korszakomat élem, de istenem, ezek tudnak valamit! A számhoz készült videóról ne beszéljünk, tegyünk úgy, mintha az nem létezne, oké? :)

 
Kedvenc akármi
Favourite anything that is meeting fellow bloggers

És ez nem is akármi, hanem bizonyíték a létezésemre (nem mintha eddig én nem lettem volna teljesen biztos benne, de ti azért kételkedhettetek). Augusztusban sort kerítettünk egy The White Dream Kate, Nudes and Neons Niki, Glitter and Mint Viki és The Classy Cat Kinga találkozóra. Viki és Niki oldalán egészen részletes beszámolót találhattok a jeles eseményről, én csak annyit szeretnék hozzáfűzni a dolgokhoz, hogy nagyon örültem, hogy találkozhattam a lányokkal, nagyon jól éreztem magam és remélem, valamikor újra megismételjük :)
És igen, képek (nem tudom, hogy mit csinálok rajtuk. Mintha az első akkor készült volna, amikor Vikivel azt beszéltük, hogy mennyire fura, amikor ökölben teszed a kezed a másik ember hátára egy csoportképnél. A másodikról viszont fogalmam sincs, de szeretek képkészítés közben mozogni, mert miért ne alapon).



You Might Also Like

4 megjegyzés

  1. oh little miss sunshine, oh mumford&sons, oh downton abbey és oh mi ! Örülök, hogy végre megírtad :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy örülsz :) És ne haragudjatok, hogy ennyi ideig tartott valamit ideböffentenem az oldalra, de annyi dolgom van/volt/lesz, hogy váááááááááááá, nem vagyok én hozzászokva az ilyen dolgokhoz :)

      Törlés
  2. ó, a Little miss sunshine az egyik kedvenc filmem! örülök hogy más is felfedezte milyen jó. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annyira jó ez a film, én sem értem, hogy miért csak most néztem meg! :)

      Törlés

Üzemeltető: Blogger.